Gerald Durrell Családom és egyéb állatfajták című művét a "Csökkentsd a várólistádat 2011" esemény keretein belül olvastam el.
Bevallom őszintén, amikor nyári olvasnivalót kerestem, nem úgy terveztem, hogy egy könyvet fogok elolvasni egész nyáron. Na jó, túlzok... de tény, hogy sokáig tartott, mire elolvastam. Talán amiatt tudtam könnyen le-lerakni, mert tulajdonképpen nem is annyira regény, mint inkább a Durrell család öt éves korfui tartózkodása során szerzett felfedezések, élmények megörökítése, sok leírás és anekdoták.
Gerald Durrell írásából úgy árad a természet, az élővilág szeretete, hogy a természetismeret tankönyvek mellett minden kisdiáknak olvasnia kellene az ő leírásait, és nem lennének olyan emberek, akik nem szeretik az állatokat!
A családi jelenetek pedig... ennyi lököttet egy rakáson! Nem tudom, hogy a leírt történetek tényleg megtörténtek-e, de nem lehetett kibírni röhögés nélkül!
Az egész mű könnyed és szórakoztató, de ennek ellenére a nyelvezete csodálatosan kidolgozott. Részletgazdag és kidolgozott, jó olvasni. Egy igazi irodalmi mű, amire ha ráhangolódtam, vitt magával, repített - csak mivel klasszikus értelemben vett cselekménye nincs, nekem néha nehezemre esett ráhangolódni. Főleg az első és az utolsó harmada tetszett. Nagyon jó, hogy az író az utolsó oldalakra tartogatott történeteket, folyamatosan megnevettetett, és úgy csuktam be a könyvet, hogy ez nagyon nagyon jó volt! :)
Nagymamám legkedvesebb írója volt, és valahogy ezért sose olvastam egyetlen könyvét sem, fura. De most kedvet adtál hozzá! (vagy erőt?:))
VálaszTörlésGerald Durrell tényleg nagyon jó! Szerintem tetszene neked! (De jó, hogy a nagymamád is olvasott:))
VálaszTörlés