Agatha Christie: Tíz kicsi néger

"Tíz egymásnak ismeretlen ember meghívást kap egy pazar villába. A villa egy sziklás, elhagyatott szigeten áll, amely sziget néger fejhez hasonlít, arról kapta a nevét is. A villa titokzatos tulajdonosáról mindenféle pletykák keringenek. A vendégek, bár valamennyiük múltjában van valami, amit legszívesebben elfelejtenének, reménykedve és örömmel érkeznek meg egy pompás nyári estén a sziklás öbölbe. A tulajdonos azonban nincs sehol… A felhőtlennek ígérkező napokat egyre félelmetesebb események árnyékolják be. A sziget látogatóit a különös fordulatok hatására hatalmába keríti a rettegés. Tízen érkeznek. Hányan távoznak?" 

Szerintem Agatha Christie a Tíz kicsi négerrel műfajt váltott: krimi helyett drámát írt. Hiába a próza forma, annyira minimális a leírás, szinte párbeszédekre épül. Nyomasztó, fenyegető regény, minduntalan Maurice Maeterlinck Hívatlan vendég című drámáját juttatta eszembe. El tudom képzelni, hogy ebben teljesedett ki Agatha művészi pályája, de sokkal jobban szeretem a regényesebb Miss Marple vagy Poirot történeteket.