2011. július 23., szombat

Az Olvasás 7 Hete III. - Értékelés és könyvválasztás

Mi alapján értékel egy könyvet?
Egy ideig a Molyon használatos ötcsillagos rendszerben értékeltem az olvasmányaimat, de mostanában inkább a szöveges értékelést preferálom. Hogy mi ennek az oka? A szubjektivitás. Az, hogy észreveszem magamon, hogy nem tudom érzelemmentesen értékelni az olvasmányaimat. Hogy olykor hiába látom, hogy egy-egy regénynek milyen erényei vannak irodalmi szempontból, valamiért mégsem tudom megszeretni. Miként értékeljem ilyenkor? Adjak sok csillagot, mert tényleg egy értékes művet olvastam, habár valószínűleg nem olvasnám el még egyszer, vagy adjak kevesebbet, mondván, hogy szép és jó, de valahogy nem érintett meg, ugyanakkor egy Twilight-ot értékeljek öt csillagra, mert valamikor imádtam és évente háromszor elolvastam? Vagy olyan is volt már, hogy egy mű azért okozott csalódást, mert a fülszövege vagy egy-egy elejtett mondat miatt kialakult bennem egyfajta kép arról, hogy mit fogok olvasni, és a regény, novella, az igazi, ehhez képest más volt. Ilyenkor sem lehet objektív értékelést adni, mert talán nem ártana újra, az elvárásokat levetve, önmagáért elolvasni az adott irományt.
És még egy dolog, ami a szöveges értékelés felé visz. Amikor olvasok, az adott történet, szöveg az éppen aktuális lelkiállapotomra, személyiségemre hat, attól függően hat vagy nem hat, amilyen éppen vagyok. Vannak művek, amikre meg kell érni, és vannak olyanok, amikből kinő az ember, vagy egészen egyszerűen csak másként értékeli, értelmezi, ahogy telik az idő. Nem olyan konstans dolgok ezek, és érdekes felfedezni ezeket a különbségeket. 

Mi alapján választja ki a következő olvasmányát?
 A következő olvasmány kiválasztása sokszor nem könnyű. Míg más lányok tanácstalanul állnak a szekrényük előtt, hogy mit vegyenek fel, én a könyvespolc előtt szoktam ugyanezt tenni. Mióta Molyolok, rengeteg könyv került a látókörömbe, és persze mindet el akarom olvasni, de azonnal, illetve az új könyveket is rögtön begyűjteném. Most már annyira nem, de volt egy ilyen időszakom. Azóta lenyugodtam kicsit, és igyekszem odafigyelni arra, hogy hangulatomnak megfelelő olvasmányt válasszak. A dolog még nem működik tökéletesen, mert sok eseményre is feliratkoztam, de érdekes módon feliratkozni könnyebb volt, mint teljesíteni ezeket a vállalásokat. Lelki szemeim előtt gyakran megjelenik a várólista csökkentő esemény, de még mindig nem jött meg a hangulatom a kiválasztott könyvekhez. Többször megfordul a fejemben, hogy nem vállalok be több eseményt, mert mintha adna egyfajta kötelező jelleget az olvasásnak, és parancsra semmit nem jó csinálni. Tudom, senki sem kényszerít az események bevállalására, nem is azért mondom, de néha úgy vagyok vele, hogy hagyok minden eseményt és várólistát a csudába, sőt, talán a könyves blogokat is úgy kellene olvasnom, hogy mindig csak egy-egy bejegyzést elolvasni, ami az általam olvasott könyvhöz kapcsolódik. Nem tudom más is érez így?

1 megjegyzés:

  1. igen, én is szoktam így érezni :). Már annyi eseményem van, hogy néha magam sem tudom követni :$, de ha valamit meglátok, amihez van könyvem, feljelentkezek :$. Ahogy írtad, valahogy felbukkan a kisördög, hogy kötelező elolvasni ezt vagy azt, mert esemény van hozz, várólista-csökkentés, stb, és olyankor csak azért is mást olvasok :P.
    Elég régen fordult velem elő, hogy a frissen vásárolt könyvet kezdtem el olvasni, mert inkább a hörcsög kerekedett felül.

    VálaszTörlés

Hello Kaland